
A bölcsességfogak egykor normális és hasznos részei voltak a fogazatnak. A fogsor utolsó, nyolcadik helyén, harmadik nagyörlőfogként vettek részt a táplálkozásban.

A bölcsességfogak egykor normális és hasznos részei voltak a fogazatnak. A fogsor utolsó, nyolcadik helyén, harmadik nagyörlőfogként vettek részt a táplálkozásban.
Az erőteljes állkapocs, a mozgását szolgáló izmok és a rágófogak számtalan nyers tápanyag megőrlését lehetővé tették.
Az evolúció során azonban az össztettebb gondolkodás és a magasabb intelligencia hatalmas előny volt. Ezzel pedig együtt járt az agy és az agykoponya méretének a növekedése.
Az eddigi nyers ételeket az emberek már képesek voltak valamilyen formában hőkezelni és ezáltal könnyebben elfogyasztani. A szervezet pedig olyan, mint egy kisnyugdíjas: szeret spórolni. Nem volt már szükség a masszív, erős állkapocsra és izmokra, nem jelentett előnyt egy harmadik örlőfog megléte.
A bölcsességfogak tehát evolúciós szempontból elkezdtek kimenni a divatból, sajnos mi egy kellemetlen átmeneti időszakot fogtunk ki: már nem különösebben hasznosak, ellenben még nem tüntek el. Sőt, még kellemetlenkednek is!
Normál esetben 4 darab bölcsességfogunk van, 2 alsó és 2 felső. Vannak olyan szerencsések, az emberek 20%-a, akiknek hiányzik legalább egy bölcsességfoga. Sajnos vannak akik a szerencse rossz oldalára kerültek, sokkal ritkábban ugyan, de előfordulhat olyan is, hogy valakinek 4-nél több bölcsességfoga van.
Míg a többi fog kinézete és gyökereinek a száma meglehetősen hasonló a legtöbb emberben, addig a a bölcsességfogak szeretnek különcködni. Egész elképesztő pozíciókban is megtalálhatóak az állcsontokban, ha pedig ez nem lenne elég, a természet szabad kezet kapott a forma és a gyökerek számának kialakításában is.
Elképzelhető olyan bölcsességfog is, amely egy kisörlő fogra emlékeztet és egy gyökere van, de lehetséges egész hatalmas koronával rendelkező is, amelynek a gyökerei egy polip karjaihoz hasonlítanak.
Olyan bölcsességfog esetén amely már részlegesen előtört (egy része már áttörte az ínyt) gyakran előfordul, hogy a körülötte lévő íny fájdalmasan begyullad. Az íny ilyenkor megduzzad, fájdalmas lesz, könnyebben vérzik.
Amennyiben ezt az állapotot nem kezelik, a gyulladás szájzárat, általános tüneteket(levertség, láz) is okozhat, egyes esetekben tályog is kialakulhat. Ennek elkerülése érdekében érdemes az első tünetek (fájdalmas, gyulladt, esetleg vérző íny a bölcsességfog körül) megjelenésekor szakemberhez fordulni!
Abban az esetben, ha bölcsességfog a szájüregben még egyáltalán nem látható, panoráma röntgen vagy CT vizsgálat segítségével lehet meghatározni a helyzetüket. Ez segíthet az esetleges bölcsességfogak körül kialakult elváltozások (ciszta, daganat) felismerésében is.
Ilyen esetben előfordulhat, az állcsont szögletében jelentkező tompa, nyomó érzés. De az is lehet, hogy ez a fájdalom a fej más részére sugárzik ki.
Miután egy bölcsességfogról bebizonyosodott, hogy el kell távolítani, egy szakember vizsgálat és panoráma röntgen és/vagy CT felvétel alapján előre meg tudja mondani, hogy lehetséges-e a fogat egyszerű foghúzással eltávolítani vagy egy ambuláns műtétre van szükség.
A fogat célszerű gyulladásmentes környezetben eltávolítani, így ha esetleg gyulladás áll fent, azt szükséges először kezelni.
A bölcsességfog eltávolítására a legalkalmasabb a kamaszkor vége, fiatal felnőtt kor (16-22). Ilyenkor gyorsabb a gyógyulás, a csontok még rugalmasabbak, könnyebb eltávolítani a bölcsességfogakat.
Alapvetően hasonló dolgokra kell figyelni, mint amit a fogeltávolítás utáni teendőkről szóló cikkemben leírtam. Pár kiegészítés: